Ahogy azt a fő cím is sugallja imáim meghallgatásra találtak vala, előző bejegyzésemben említettem, hogy nem mernek fűszerezni erőteljesen a szakácsok, hát tegnap megkaptam kettő "kedencemet" a gyöngyhagymát és az édesköményt, világosan tudtomra adták ezzel, hogy ne panaszkodj öregem, mert még mindig a mi a kezünkben van a te gasztronómiai orgazmusot kiscsákó. Most pedig tényleg kezdem azt hinni, hogy a hotel is lelkes olvasója lett a blogomnak, ugyanis korábban panaszkodtam a bacon nem eléggé átsütésére, ma pedig kérem szépen jó szenesre ropogósra lett átsütve, pont ahogyan szeretem. Lehet, hogy nem olvasták a blogom csak szimplán ott felejtették a tűzön de nem baj, isten tartsa meg a jó szokásukat, ha ezen múlik minden reggel elvonom valamivel a figyelmüket, hogy maradjon az az istenverte bacon a tűzön továbbra is!
Hot 'n Cold:
Hát kedves olvasóim, olyan meleg a víz, hogy az előbb két hobbit jelent meg a parton, hogy a vízbe dobva semmisítse meg a gyűrűt én pedig már délibábot látok a távolban, midőn Agárd fele vetem tekintetem. Nem sellőkkel még egyenlőre nem találkoztam és Nessi sem kacsintot rám, de ha továbbra is 35 fok felett marad a hőmérséklet és ahogyan a meteorológia jósolta fülledt levegő is párosul hozzá akkor lehet érdekes dolgok fognak itt még történni lelki szemeim előtt, még talán az is előfordulhat, hogy Vegasba képzelem magam és a sörömet elfogyasztva a másnaposok X. részét forgatom le a parton, megbizonyosodva arról, hogy elegendő fényképet készítek, hogy minden rekonstruálható legyen ezek alapján.
Ami a szomorú hír, hogy hiába pakoltam ki a fizetős piákat a minibárból, ez az istenverte mini bárhűtő a 14 celsiusnal alacsonyabb hőmérséklet produkálására nem képes, így vagy azonnal megiszod mikor kiveszed, vagy marad a meleg pia a parton, jó természetesen felár ellenben a kényesebbike vehet magának Szentkirályit is a parton, de készüljön fel rá, hogy egy fél unciányit a nagymama kincseiből rögtön ott is hagyhat.
Sweet dreams:
Jut eszembe, akkor marhaságot álmodtam az éjjel, szerintem megártott ez a meleg, s forrott a velő az agyamban, nem úgy mint a Vörösmarty Húzdd rá cigány versében, attól sokkal jobban, s ez következtében gondolatim minden reggel mint a fürge méh, mar megint a Vörösmarty szóval gondolatom csapongott álmomban, először is kamionos lettem, egy háromágú csillagos márka volánja mögött ültem (kellett neked rallyznod előző nap), a különlegessége ennek a kamionnak az volt, hogy a jégkaparók és egyéb téli eszközök az első hűtőrács mögött voltak, ami felnyitható volt, ezt követően egy volt általános iskolai osztálytársam ellopta a kamionom, de előtte még elütött a szentgotthárdi gyártású géperejű járóművével, s annak szélvédőjét sikeresen betörtem az ütközés következtében. Egy autópályás üldözés vette kezdetét, és most kapaszkodjatok meg, 20-as korlátozó táblák voltak az autósztrádán, mintha csak az M1-esen lettem volna, merjél rajta öcsém ennél többel menni oszt megtudod, ja és maradj a külső sávban! Ez itt a reklám helye volt ugyanis a Magyar Aszfalt jobban teljesít! Szovál reklám után folytatjuk adásunk, jobban mondva az álom részletezését: az autópályás hajsza után, amit még a Cobra11 is megirigyelhetett volna, hozzáteszem, hogy mivel a kamionom ellopták ezért én a szentgotthárdi csodába ültem át, igen a törött első szélvédősbe, amivel utána eredtem szeretett kamionomnak, majd egyszer csak szalagszakadás, hajsza vége és behajtogatom egy táskába a szentgotthárdi limuzint és besétálok egy mélygarázsba (nesze neked felfújható autós gumimatrac) ezt követően egy mossuk le az R. márkájú autó, piros sport bestia amit Schumi is vezetett egy időben és néhány sárga színú autó (nesze neked budapesti taxik sárgásítása) jelennek meg lelki szemeim előtt, kiválasztom a sárgát, burkoltam biztos taxis akarok lenni de mielőtt beleülnék látom, hogy nyitva van az ajataj és egy hajléktalan ágyazott magának vackot bele, nos ekkor ismét szalagszakadás és hirtelen a mélygarázs átalakul egy luxusszálloda éttermévé, ahol a protokollfőnök fele veszem a sátorfámat és rendelek tőle egy 2009-es évjáratú valamilyen kevésbé pimpós löttyöt és holnapra kérem, mire azt feleli, hogy ő csak két nap múlva tudja hozni, mondom neki erre a pénz nem számít oldja meg, mire ő akkor Uram megoldom holnapra. Szóval merje nekem ezután azt állítani, hogy nem bolondul meg az ember ebben a rohadt melegben ami, már napok óta tombol középföldén!
Happy hours:,
Nos kérem szépen nem tudom minek köszönhető, de talán az odaégetett bacon hozta meg azt a hatást, talán a dupla whiskey jéggel a bárpultban, pontosabban helyesbítek a dupla bourbon, ami miatt kezdem egyre jobban érezni magam. Megint elromlott a chipes beléptetőm és teli vesékkel nem tudtam bejutni a szobámba, de hál Istennek nem volt nagy sor a recepción, így megint kaptam egy resetet. Közben felidéztem emlékeim a distillery-bem óhhh Tennessee nekem a végzet, sokkal jobb mint a 70-es években maradt Miami, és mindahányszor iszom abból a Tennessee édes mézből mindig nagyon kellemes emlékek jutnak eszembe és persze éljenek a kacsák! Apropó kacsák valamelyik nap etettük őket, 100 FT az eledel de egy egész maroknyit kap érte az ember, ez olyan mint amikor óvszerből 6-os csomagot árulnak, mindig is csodálkoztam rajta miért kell egy évi adagot egyszerre megvennem, kész pazarlás kérem szépen. Node térjünk vissza hotel adta lehetőségekhez, még mindig itt van az a harasoje machina, amihez biztosan visszatérek hamarosan, hogy újabb rallyt nyomassak, talán most sikerül karcmenetesen célba vinni a verdát, vagy nem, de ezek már részletkérdések kérem szépen. Fel fel dereng még mindig Tennessee emléke, ahogy Johnny szedi a krumplit és a végtelen prérin kombájnok sora gyűjti be az adott év termését, és a megfáradt vándor szomját Dry County-ban semmivel sem tudja oltani, így kénytelen porzó vesével tovább ballagni, no de itthon vagyok középföldén és hál istennek itt nincsen Dry County, és nyugodtan élvezhettem minden cseppjét az édes nektárnak, melyet Tennessee adott eme kerek világnak...
Egyre melegebb van, a hőmérő higanyszála már verdes a 35 fokot és még csak 13:18 perc van, ez azt is jelenti egyben, hogy az egy főre jutó hideg italok aránya strandon növekszik, s mivel a bátrabbak közé tartozom már egy korsó nyugati sörön túl vagyok (Magyarország nyugati vidéke kezdőbetűje S) és már legurítottam gégémen egy dupla amerikai bourbon-t is, hogy a kilogramm arányos alkoholfogyasztás elkötelezett híve maradjak. Nos, azt hiszem eleget koptattam alma rivális komputerem billentyűzetét ideje visszatérnem eme elektronikus várat elhagyva a való világba, s ideje megmártóznom hab testemmel a Velencei tóban.
Vacsora:
Egy picit megkésve, de törve nem írom meg az esti bejegyzésem, ugyanis mint egy rosszcsont gyermeknek nekem is mondogatni kellett volna tegnap, hogy fogasszál elegendő mennyiségű folyadékot és lehetőleg az ne sör vagy bourbon legyen, hanem a jó öreg H2O, nos én vétettem eme szabályok ellen, s ennek következtében olyan fejfájásom lett estére, hogy ember legyen a talpán aki ezt fejfájás csillapító nélkül átvészeli. Sajnos az erős fejfájás az étvágyamat is elvette és a szokásos tányér hegyek helyett csak egy kisebb domborzatot sikerült építenem az abroszon, ez tartalmazott kettő csészét, melyből a mennyei vadragu levest ettem, fehérrépával, sárgarépával, jó nagy húsdarabokkal és természetesen gombával és ne feledkezzünk el a tárkonyról sem, amit előszeretettel én is használok főzéseim során és nem tudok ellenállni csábító erejének, akármikor tárkonnyal fűszerezett ételt látok. Az előbb említett domborzat tartalmazott még kettő nagy tányért, amin még éppen felfedezhetők maradtak az étel által hagyott nyomok és ha jobban ráveti pillantását a kedves olvasó, akkor fahéjat, almakompótot fedezhet fel rajta, nos a finom almához és fahéjhoz kérem szépen egy csodálatos zsírban szegény karaj tartozott, amin a tetején bőr is lett hagyva, ahogyan kell szépen barnára pirítva, nos és mielőtt a kedves olvasó a monitorra vagy a billentyűzetre csorgatná a nyálát, le kell, hogy szögezzem, hogy olyan sült krumpli volt hozzá köretnek, amilyet gyermekkorunkból jól ismerünk, amikor nagymamánk csak úgy négybe vágta a kolorádói földi almát, s úgy sütötte ki. Sajnos ma már napraforgó olajban sütik az ilyesmit és annak nem olyan íze van mint a disznózsírban kisült sült burgonyának, de önmagában a tény, hogy háziasan volt elkészítve rengeteget dobott a karaj varázsán. Mivel nem voltam csúcsformában mint Jackie Chan és Chris Tucker ezért gyorsan át is tértem a desszertre, úgymond feláldoztam magam a blogírás oltárán, hogy legyen mit írnom és még magamhoz vettem némi süteményt is. Tejérzékenyek számára külön volt kirakva citromos sütemény, illetve nagyon finom volt joghurtos kocka.
És most téves információ miatt elnézést kérek a kedves olvasótól ugyanis H-CS az uszoda 21:30 - kor zár be, csak nekem tűnt 22:00 - nak tegnapelőtt. Azért a gyermek dizsi után még belevetettem magam a háborgó 'tengerbe', természetesen az a kettő óra pihenés és vízfogyasztás után, amivel végre ellensúlyoztam fejem hasogatását.
